Minden város idősebb, és egyben fiatalabb is, mint a benne élő emberek. Idősebb az elmúlt idők emlékeivel, és azokkal az eseményekkel, melyeket már elhalványítottak az újabbak. No, meg persze az épületekkel - a fejlődés mérföldköveivel. És fiatalabb a többnemzetiségű közösség törekvésével, hogy a harmonikus együttéléssel megteremtse a "különbözőségek egységét", mint ahogy az építészet ötvözte a különbözó művészeti ágakat a XIX. és XX század fordulóján - a legintenzívebb várósépítés idejen. Ennek a keveredésnek köszönhetően lett a város "valami más", különleges, sajátságos, lakóihoz, a vendégszerető ls értékeikre büszke szabadkaiakhoz hasonlóan.

Szerbia létrejötte idegenforgalmi és közútforgalmi szempontból kedvezően befolyásolta Szabadka helyzetét. A város ugyanis az E-75-ös nemzetközi útvonal mentén fekszik, a két legforgalmasabb határátkelő közvetlen közelében. Ma a horgosi és a kelebiai határátkelőn keresztül bonyolódik le a hazánkat érintő vasúti és közúti nemzetközi utas- és áruforgalom legnagyobb része, s ez általánosságban kedvező helyzetet biztosít Szabadkának. Kifejezetten kedvező helyzetéhez leginkább a közlekedési tényezők járulnak hozzá, mert a pillanatnyilag legfontosabb térségbeli-stratégiai útvonalon, a 10. korridor mentén fekszik.

           

           

A Szabadka környékén végzett régészeti ásatások során a Ludasi-tó partján bukkantak a vidék legrégebbi településének nyomaira, melyek a jégkorszak utolsó szakaszából származnak. A város közvetlen közelében a kőkorszakból, a réz-, bronzkorszakból származó leleteket találtak. A leletek arra utalnak, hogy ezen a tájon megfordultak szkíták, dákok, gótok, hunok és avarok is. A Kárpát-medencébe betelepülő honfoglaló magyarok pedig szláv népcsoportokat találtak ezen a vidéken.

Az írásos emlékek Szabadkát viszonylag későn, 1391-ben említik először Zabotka néven. Ebből a korból kevés jelentős adattal rendelkezünk, kivéve, hogy a török hódoltság alatt, 1526-tól a szegedi szandzsákhoz tartozott. Szabadka életében a következő események játszottak döntő szerepet:

- 1749-ben mezővárosi rangot kapott, és nevét Szt. Máriára változtatták,

- 1779-ben Szabad királyi várossá nyilvánították Maria Theresiopolis néven,

- 1869-ben pedig kiépült a Szeged - Szabadka vasútvonal.

Az ezt követő időszakban Szabadka kulturális és gazdasági fejlődésének reneszánszát éli: a vasút révén bekapcsolódik Európa vérkeringésébe, és kialakul egy új polgári réteg - kereskedők, bankárok -, s ez meghatározza a kor új kulturális igényeit.

• Nyári szinházi estéki
• Nemzetközi vállalkozói kiállítás
• Aratóünnepségi ( www.duzijanca.co.rs )
• Palicsi nemzetözi filmfesztivál ( www.palicfilmfestival.com )
• Nemzeközi gyermekszinház fesztivál
• United Games
• Szüreti napok

A Palicsi-tó eolikus eredetű, Szabadkától keletre terül el, egy félhold alakú mélyedésben. Ökoszisztémájának (a tó vizének, a benne és körülötte élő növény- és állatfajok életterének, a parknak és az állatkertnek) megőrzése érdekében a tavat és környékét védelem alá helyezték.

           

A tavak számos lehetőséget nyújtanak különféle sport- és szabadidős tevékenységekre, és jó alapul szolgálnak a fürdő-, horgász-, kirándulóturizmus stb. fejlesztéséhez.

Forrás:
- Szabadka hivatalos honlapja www.subotica.rs
- "Szabadka" Basch István könyve

Képek:
www.subotica.info